|
|
GPS
A földrajzi helyzet meghatározásának igénye az emberiség ősi
történelmi korszakaiba nyúlik vissza. A kezdeti időben, az
emberiség történetének hajnalán a helyzet meghatározásához, azaz a
földrajzi tájékozódáshoz a fontosabb tereptárgyak (sziklák,
magasabb fák, folyómedrek) és az égi objektumok (Nap, fényesebb
csillagok) megfigyelését használták. A távolságot pedig tipikusan
a lépések leszámlálásával vagy esetleg a sebesség és az út
megtételéhez szükséges idő becslésével határozták meg.
Az égi objektumok megfigyelése során kialakult elméleti és
gyakorlati ismereteket a térképészet tudományának szolgálatába
állították. Így már igen korán kialakultak azok az eljárások,
amelyek alkalmasak voltak az észak-dél irányú helyzet becslésére. A
kelet-nyugati irányú helyzetkülönbségeket a megtett út vagy a
sebesség és az idő mérésével határozták meg.
A tengeri kereskedelmet és a távoli földrészek meghódítását,
azaz a földfelszíni navigációt igen erőteljesen támogatta a kínai
eredetű mágneses iránytű európai elterjedése.
A tengeri navigációval párhuzamosan a térképészet és a geodézia
is folyamatosan fejlődött. Egyre pontosabb térképeket készítettek,
a mindennapi életben egyre nagyobb lett az igény a mérések
pontosságának növelésére. A földmérés tudományának kezdetei a régi
egyiptomi időkre nyúlnak vissza, később a görögök és rómaiak
fejlesztették tovább a technológiát, és módszereiket széles körben
használták a települések felmérésére.
A középkortól kezdve a helymeghatározáshoz szükséges
technológiai fejlesztések igazi motorja a tengeri navigáció volt.
A fejlődés a 13. században indult meg, és a 16. századra az északi
féltekén a földrajzi szélességet már igen pontosan képesek voltak
meghatározni a Sarkcsillag helyzetének mérésével. A földrajzi
hosszúság elfogadható pontosságú meghatározását a nagy precizitású
kronométerek kifejlesztése tette lehetővé a 18. századtól kezdve.
A tengeri hajózás elmúlt századaiban a földrajzi szélességet
szextánssal, a földrajzi hosszúságot kronométerrel és a Nap
delelési idejének megfigyelésével határozták meg. Ezeket a
globális mérési adatokat kiegészítették tengerparti jelzőpontok
(világítótornyok, sziklák) megfigyelésével és a hajózási sebesség
mérésével.
A 20. század elejéig a hagyományos tengeri navigációs eszközök
kielégítették a felhasználók igényeit, a légi navigáció azonban új
megoldásokat követelt. Bár az iránytűket, magasságmérőket és
szextánsokat továbbfejlesztették és új sebességmérő eszközöket is
kifejlesztettek, az alapvető újdonságot a rádiós iránymérés
technológiájának bevezetése jelentette, amely már átvezet a
műholdas globális helymeghatározás módszeréhez.
A GPS a Global Positioning System rövidítése, egy rendszer,
amely 24 műholdból áll, melyet az USA Védelmi Minisztériuma hozott
létre és üzemeltet. A holdak egyenletesen oszlanak el, 20200 km
magasságban, így 12 óránként kerülik meg a Földet. Ez azt jelenti,
hogy egy adott műhold a Föld egy adott pontjáról kb. 5 órán
keresztül látható. A rendszer segítségével meghatározhatjuk pontos
földrajzi helyzetünket bárhol a földgolyón, sőt a GPS készülékek
képesek a haladási irány és a sebesség közlésére is. A működés
alapfeltétele az idő igen pontos mérése és a Föld körüli pályán
keringő műholdak helyzetének pontos ismerete. A technikai és
technológia fejlődése éppen a múlt század 80-as, 90-es éveiben
tette lehetővé, hogy e két feltételt egyszerre teljesíteni
lehessen. A rendszert 1973-ban az Amerikai Egyesült Államok
katonai apparátusa határozta meg. Az első műhold fellövésére
1978-ban került sor, a rendszer szolgáltatásai hivatalosan
1995-ben indultak meg. A GPS rendszer a felhasználó helyzetét,
távolságmérés alapján határozza meg.
A rendszer legfontosabb jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk
össze:
-
A
GPS rendszerben ismert helyzetű Föld körüli pályákon keringő
műholdak jeleket sugároznak a Föld felszíne felé. A földi
vevőkészülék ezeknek a jeleknek a mérési adataiból, illetve az
általuk szállított információk feldolgozásából meghatározza a
saját helyzetét. A rendszer tehát aktív műholdakkal és passzív
földi vevőkészülékkel működik.
-
A
GPS rendszer működéséhez feltétlenül szükséges az, hogy a
vevőkészülék antennája és a műholdak között ne legyen akadály,
ez azt jelenti, hogy beltéri helymeghatározásra a GPS rendszer
nem alkalmas.
-
A
GPS rendszer működésének alapfeltétele az idomérés pontossága.
Minden műholdon igen pontos cézium és rubídium atomórák
találhatók, melyek abszolút a pontossága kb. 300 000 év alatt
késik vagy siet egyetlen másodpercet.
Minimálisan három műholdat kell "látnia" a GPS vevőnek a 2D
helyzet meghatározáshoz. Ez a szélességi és hosszúsági fok
meghatározásához elegendő. Ha négy műholddal van kapcsolatban a
készülék, akkor megvalósulhat a 3D pozíció meghatározás, ami a
szélességi és hosszúsági koordinátákon kívül a magasságot is
jelenti.
Földünkön bárhol, a nap 24 órájában, bármilyen időjárási
viszonyok között használhatók a GPS -ek. Olyan helyeken viszont,
ahonnan nincs szabad rálátás az égre nincs műholdas kapcsolat sem
(épületeken belül, alagútban stb..) nem használható. Mindentudás Egyeteme
A rendszer egyik hátulütője, hogy sok országnak még pontatlan a
térképe, így ezeken a helyeken a készülék akár néhány száz
méterrel is tévedhet. Miután elkészült Magyarország digitális
térképe, amely alapján teljes pontossággal tájékozódhatunk az
országban GPS készülék segítségével. Megtalálhatók rajta az
autópályák, főutak, mellékutak, folyók, tavak, valamint 3054
település részletes térképe. A szoftver PC-n, és az arra alkalmas
GPS készülékeken címkeresésre és útvonaltervezésre is használható.
A Balatonról olyan hajózási térképet tartalmaz, melyen
megtalálhatók a mélységjelző vonalak, kikötők, kikötői navigációs
fények és a part menti viharjelző rendszer fényei. A Garmin GPS -ek
pontossága 15 méter.
Amíg nem teljes a rendszer, addig a GPS készülékek gyártói
regionálisan forgalmazzák az eszközöket (Észak-Amerika, Európa,
Ázsia). Ez azt jelenti, hogy az európai verzióban pontos, cím
alapján kereshető ország térképeket találunk, addig ugyanez az
eszköz az Egyesült Államokban nem képes megjeleníteni a térképet,
használható ugyan de nem kereshető, azaz korántsem olyan pontos,
mint az európai régióban (ebben az esetben érdemes térképpel
együtt alkalmazni).
A GPS előnyeit először a repülősök és a hajósok, később a
horgászok, vadászok, természetjárók és az extrém sportok kedvelői
is rájöttek, hogy mire jó a GPS. Napjainkban egyre nagyobb tért
hódít a műholdas navigáció a járműiparban.
A GPS használata hasznos lehet ismeretlen terepen, utazásnál,
autózásnál, kirándulásnál, segítségével térkép nélkül is
eligazodhatunk, az eltévedés lehetősége pedig ki van zárva.
GPS rendszer talán legfontosabb alkalási területe a járművek
helyzetének meghatározása, a tengeri, földi és légi navigáció
támogatása. A GPS rendszert ebben az alkalmazási körben igen
sokféle célra használják. Alapvető szerepet játszik például a
gépjárművek földfelszíni navigációjában: a jármű helyzetének
meghatározásában, a dinamikus útválasztásban, a baleseti helyzetek
elkerülésében, az automatikus forgalomirányításban, az ellopott
járművek felderítésében.
A rendszer használata ingyenes!
|
|
|
|
GPS, navigáció, navigációs,
készülékek, PDA, laptop, notebook, geocaching, autó, motor, GSM,
flottakövetés, térkép, térképek, radar, lézer, lézerdetektor,
radardetektor, előjelző, előrejelző, xenon, lámpa, lámpák, ködlámpa,
autótuning, varázs-garázs, Zalaegerszeg, palmtop, pocketpc, pocket, pc,
autónavigáció, járműnavigáció, destinator, aeromap, antenna, antennák,
mobiltelefon, mobil, hajó, repülő, GPS, navigáció, navigációs,
készülékek, PDA, laptop, notebook, geocaching, autó, motor, GSM,
flottakövetés, térkép, térképek, radar, lézer, lézerdetektor,
radardetektor, előjelző, előrejelző, xenon, lámpa, lámpák, ködlámpa,
autótuning, varázs-garázs, Zalaegerszeg, palmtop, pocketpc, pocket, pc,
autónavigáció, járműnavigáció, destinator, aeromap, antenna, antennák,
mobiltelefon, mobil, hajó, repülő, GPS, navigáció, navigációs,
készülékek, PDA, laptop, notebook |
www.GPSek.hu |
Zalaegerszeg: GPS:
N: 46° 50' 700"; E: 16° 50' 530" Szombathely: GPS:
N: 47 ° 14' 392"; E: 16 ° 39' 202" |
|
|